Elég hangzatosra sikeredett a bejegyzés címe. Talán azért, mert szerintem egy komoly dologról van szó, amit alaposan körbe kell járni. Elolvastam néhány blogot a 6 órás váltófutásról, a végén kell rugalmasnak lennie a beosztásnak. Főleg, ha dobogóközeli a pillanatnyi állás.
A hosszútávú futóversenyeken, ahol a győzelem, nálunk a tisztes helytállás a cél, az egyik legfontosabb dolog a részleteiben átgondolt, megtervezett váltások táblázata. Jó mérnökként megtanultam, hogy egy rendszernek paraméterezhetőnek és skálázhatónak kell lennie, ezt szem előtt tartva kell tervezni. A következő versenyünknél, az Ultrabalaton 212 km-énél is, amennyire tudtunk, figyeltünk erre. Mivel nem ipari titokról van szó, ezért megosztjuk olvasóinkkal a vezérelveket.
Mik voltak a paraméterek:
- versenyzők száma
- versenyzők edzettsége (hány km után tud rövid időn belül regenerálódni)
A versenyzők sebessége a skálázhatóságot képviseli, ami szoros összefüggésben van az edzettség paraméterrel. A vállalt távok és a sebességek között meg kell találni az optimumot. Hosszabb távon lassabban futunk, vagy rövidtávon gyorsan, de akkor több szakaszt kell vállalni. Próbáltam egy táblázatban szemléltetni ezt, de nincsenek ismereteim arról, hogy milyen függvénnyel írható le pontosan a fentiek közötti összefüggés. Sejtésem van. Azt javasoltam a Nyírségi Futrinkák versenyzőinek, hogy nagyjából az edzéseken futott távonként váltsuk egymást. A szervezetünk ahhoz van hozzászokva, egy ilyen táv után ismerjük a szervezetünk válaszait, nagy meglepetés nem érhet bennünket. Mivel versenyről van szó, ezért 20-30%-kal az edzések távját érzésem szerint túl lehet lépni. Csapatban gondolkodva az optimális megoldás, ha mindenki ugyanakkora szakaszokat fut. Így egyenlő a pihenőidő és a terhelés mindenkinél. Ha nem így lenne, akkor valaki kevesebbet tudna pihenni, éppen az, aki a leghosszabb szakaszt futja és pihenésre lenne szüksége.
A versenyen a váltópontokon lehet csak váltani, azok pedig 3-6 km-ként követik egymást. Így alakult ki, hogy mindenki 11-14 km-t fut az elején és a vége felé, amikor már fáradunk, áttérünk a 8-10 km-s szakaszokra. Ember tervez, Isten végez, azaz rugalmasak vagyunk, menetközben is átírhatjuk a táblázatunkat. Az éjszaka sajnos teljes egészében a miénk. Tavaly hajnal három körül végeztünk, de most a déli indítás miatt naplementétől napfelkeltéig futni kell. Nem lesz könnyű! Jelenlegi számításaink szerint 11 óra alatt fogjuk körbefutni a Balatont. Azonban ha egy másik csapat nagyon a nyakunkon van, vagy esélyünk van előrébb lépni, akkor változtatunk a befutók sorrendjén.
Az alábbi képen a tavalyi szakaszok színnel jelölve.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Sekiwake · http://ennyirefutja.blog.hu 2011.06.28. 18:01:53
:-)
Utolsó hozzászólások