Jó a párnázott futócipő?

2009.01.03. 08:26

megjegyzés

Az 1970-es években alakult ki a nyugati világban a futó-láz. Sokan kezdtek el amatőr szinten futni. Emiatt a cipőgyártók, magán és állami kutatóhelyek, egyetemek kezdtek a cipők talpának párnázottságával foglalkozni. A földetéréskor a becsapódás erejét csökkenteni akarták, vagy legalábbis olyan szintre mérsékelni, ami már sem rövid- sem hosszútávon nem okoz sérülést. Ehhez azonban ki kellett dolgozni a futás biomechanikájának alapjait, a futás élettanát vizsgálni és a cipők mechanikáját feltérképezni. Ezek megtörténtek és érdekes következtetésekre jutottak, amik nem voltak túl meggyőzőek. Nagy különbségeket nem találtak a rendszerek között, sőt a túlságosan is párnázott talp növeli a becsapódás erejét. Mindezek miatt arra a következtetésre jutottak, hogy a párnázottság különösebb pluszt nem jelent a futóknak. Sőt a párnázottság a túlzott bokamozgással járó futásnál egyenesen káros. Az alábbi néhány fizikai képlet és mérési eredmény a fenti állítások igazolására, vagy cáfolatára született.

 A becsapódási erő maximális értéke:

Ahol az m a futó tömege, a g a gravitációs gyorsulás, a v0 a kezdeti sebesség és a k a rugóállandó.

Ebből kitűnik, hogy a maximális erő a merevebb párnázottság esetén nagyobb, viszont gyorsabban csökken le, mint a puhább párnázottság esetén.  Géppel végezve egy mérést, az alábbi diagramot kapjuk, ami igazolja a képlet feltevéseit.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mindezek után egy futó emberen is lemérték a becsapódás erejének mértékét. Itt azonban az erőt felbontották a tér összetevői szerint X,Y,Z komponensre. A Z a függőleges komponens. A diagram két részre van bontva. A passzív rész a becsapódás kezdeti paramétereitől függ, az aktív rész a mozgató erő, amit a vázizomrendszer fejt ki.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az első diagram csak a passzív részt vizsgálja, aszerint jellemzi a becsapódás csillapítását. A második, amit emberen végeztek, az aktív szakasz miatt a párnázottságot, mint illúziót jellemez. Akkor hogyan is állunk? Nézzünk meg még egy vizsgálatot! A fellépő becsapódási erő nem egy ponton hat a futó lábára, hanem egy felületen keresztül, ami a talpa. A talpon nyomásmérés segítségével az alábbi ábrákat kapták. Három, különböző mértékben párnázott cipőt teszteltek. Az első az alig párnázott (A-5%), a második közepesen (B-50%) és a harmadik, a jobbszélső nagyon párnázott (C-90%).

 

 

 

 

 

 

Minél párnázottabb a cipő, annál inkább nagyobb felületen oszlik el a becsapódási erő. Nem lesznek kiugró csúcsok. A párnázottság igenis hatással van a vázizomrendszert érő terhelésre. 

Ezzel még nincs vége! A frekvencia-tartományban is végeztek vizsgálatokat. A mért jeleket alacsony- (<= 8Hz) és magasfrekvenciájú ( >=12Hz) komponensekre bontották. Az alábbi ábrán ezt láthatjuk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(1) a sarkat érő erő, (2) a lábfejet érő erő, (3) magasfrekvenciájú-, (4) alacsonyfrekvenciájú komponens.

Ebből az látszik, hogy a passzív becsapódási erő nem csak a magasfrekvenciájú sarkat érő erőből jön létre! A test tömegközéppontja, az alacsonyfrekvenciájú komponenssel ugyanilyen mértékben résztvesz az erő maximumának paraméterében.

Szóval nem is olyan egyszerű. Azt hinné az ember, hogy a sarok alá kell valami kis puha, aztán lehet futni. Nem. Ennél összetettebb, komolyabb és drágább befektetést igénylő vizsgálatok kellenek. Kellenek? És a természeti népek, akik naponta több tíz kilométert is lefutnak a szomszéd faluig? Igaz, ők nem aszfalton...

Következő bejegyzésemben továbbra is ezt a témát fogom boncolgatni.

A bejegyzés trackback címe:

https://mizuno.blog.hu/api/trackback/id/tr76854655

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

potyesz 2009.01.04. 19:27:19

Gratulálok a blogodhoz, elolvastam az összes bejegyzést. Sok sikert, a továbbiakban is olvasni foglak :)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...