Mátrai terepfutás - ebben az évben először

2011.02.04. 13:05

megjegyzés

Emlékszem az első terep félmaratonomra, tavaly a Bükkben, kb. 200 méter szintkülönbséggel. Bele is tört a bicskám, kicsit sétálni is kellett. A második már jól sikerült a Börzsönyben, végig futottam, ott már 450 m szint volt. Ez év januárjában egy kis rábeszélés után úgy döntöttem, a Téli Mátra 34,1 km-jét végig fogom futni.A felkészülés sajnos nem sikerült, mert gyengélkedtem, de sikerült néha 6-7 km-t futni. Egyet már megtanultam, a hegyet tisztelni kell, nem szabad  nagy mellénnyel odamenni, mert úgy nem győzhetünk. A Téli Mátra teljesítménytúra szintkülönbsége kb. 630 m.

Galyatetőre kell felfutni és lejönni, egy "kis " kacskaringóval. Reggel négykor keltem, hosszas készülődés és ébredezés után sikerült a kocsiba is beülni (-10C fok!). Nyolc körül már a helyszínen voltam, ahol meglepően sok ember volt, már a rendőrök terelgettek bennünket jobbra-balra. Hosszas gondolkodás után eldöntöttem, miben kellene aznap futni. Napsütést és -2C fokot mondtak aznapra. Utolsó pillanatban még magam alá vettem egy réteg ruhát, és neveztem. A nevezés után elindultam kocogva. Az ösvény itt keskeny volt, sokat kellett kerülgetni. Ráadásul igencsak göröngyös volt az út, nagyon kellett vigyázni a bokámra. Néha el is gondolkodtam, ha itt elesnék és térddel ráesnék egy kiálló kőre, akkor hogy jutnék le a hegyről? Itt felfelé kellett futni, jól ment, erősnek éreztem magam. Kerülgettem az embereket. A tájat nem néztem, mert az utat kellett figyelnem, nehogy elpereceljek a hóban, vagy az alatta lévő kiálló kövekben. Az első állomásig (6,4 km) minden rendben volt. Ott következett egy meredek emelkedő. Nem bírtam futni. Libasorban mentünk felfelé, a szerencsésebbek túrabottal. Az emelkedő felénél azt hittem, kiszakad a bal lábam tőből, már annyira fájt. Nem akart végetérni. Amikor felértem, pihenni nem volt idő, menni kellett, de már éreztem, hogy fogytán az erőm. Emelkedett tovább, bár már nem annyira meredeken. Kikészített teljesen, kerestem egy botot, amivel könnyebb menni. A második állomáshoz (14,55 km), ahol volt tea, teljesen kipukkanva érkeztem. Pulzusom ülve 140 bpm volt és nem ment lejjebb öt percig. Ott megfogadtam, ha 100 alá nem esik le, akkor feladom. Remegtem és közben folyt rólam a víz. A müzliszelet itt nem ért semmit. Megittam 4-5 pohár teát, egy picit jobban lettem, de futással folytatni az utat nem bírtam. Már csak Galyatetőre kellett felmenni. Ez erőltetett gyaloglással és lejtőn való futással telt. Galyatetőn rántotthúsos szendvicset és két zsírosdeszkát megettem, nem lehetek ismét rosszul! Innen már csak lefelé kellett futni. Mátraházán sós műleveseket ittam, mert már sókiválások voltak a fejemen, kellett a só belülre is. Futás tovább, egészen addig, míg egy teljesen jeges szakaszhoz nem értünk. Itt libasorban, nagyon lassan, gatyaféken szánkáztunk le. Picit tovább egy patak mellett a rendezők kötelet feszítettek ki, hogy tovább lehessen menni. Itt sok idő elment, de legalább pihentem. Az utolsó pár km-t jó iramban futottam le. Sajnos a célban a sorbanállás miatt 10 perccel többet írtak a lapomra, de ha jóváírom ezt a 10 percet, akkor a 37. lettem 167-ből. Jövőre túrabottal és jobb időeredménnyel fogom ezt a versenyt kipipálni.

A képen szokás szerint a zöld a szintet jelöli, a piros a pulzusom. Polar RS800.

A bejegyzés trackback címe:

https://mizuno.blog.hu/api/trackback/id/tr572638455

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szaszit 2011.02.04. 22:06:15

Gratulálok, küzdelmes egy nap lehetett, de ugye ami nem öl meg az megerősít!
Már régóta tervezem hogy résztveszek ezen a túrán de soha nem jön össze, és lehet hogy tartok is attól hogy megborulok:)
Te bevállaltad és keményen le is nyomtad!
Ez a MB engem is elgondolkodtat:)

BGy · http://babosi.blog.hu 2011.02.08. 14:42:39

@szaszit: a megborulástól félsz? Te? Ne hülyéskedj már! A Mátrabércnek valószínű, hogy a teljesítménytúrás változatán indulok, hogyha megborulnék (nekem lehet), akkor ne legyen nagyon égő. :)))
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...