Ha azzal kezdem, hogy hazafelé eszünkbe jutott a Dupla Ultrabalaton gondolata, akkor elmondtam mindent a versenyről. Egy kör oda, egy vissza. Meg fogjuk érni, figyeljétek meg! Elsők között leszünk, akik arra is nevezni fognak. Nem a felfőtt agyunk az oka a gondolatnak, hanem az az élmény, amit nyújtott nekünk ez a két nap.
Péntek délután, sajnos a melegnek köszönhetően elég későn, majdnem a tésztaparty zárására érkeztünk Tihanyba a megszokott szállásunkra. A túrós-csusza tepertővel mennyei volt, főleg, hogy az első szilárd táplálék volt bennem aznap. A tihanyi Belső-tó partján sörpadon üldögélve töltöttük a nap hátralévő óráit a csapatépítés jegyében. Megegyeztünk abban, hogy ez a verseny az éves versenynaptárunkban egy unikum. Gyorsan szállt az idő és a szúnyogok is, ezért szállásunkra mentünk. A kocsinál még egy gyenge esőtánccal próbálkoztunk a holnapi napra, de utólag kiderült, ezt még gyakorolnunk kell.
Az egyéni indulók reggel hatkor rajtoltak. A szállásunk kb. 100 méterre volt a rajttól, így reggel öt órától Péter Attila szpíkert hallgattuk az ágyban fekve. Lassan kikászálódtunk az ágyból, ebédre kaját rendeltünk és hipp-hopp, már délután két óra volt, amikor a csapatok indulnak. Rettenetes hőség volt. Ági volt a kezdő emberünk, felvette a fekete pólót és ácsorogtak egy kicsit a kétszáz fokban a rajtra várva. Mi előrementünk Pécselyig, az első váltópontunkhoz. A táv 10 km volt. Rosszra sokáig nem gondoltunk, de amikor 1 óra után szédelgő embereket láttunk a pont felé jönni, megijedtünk, mi lehet Ágival. Tamás elindult szemben a mezőnnyel, hogy megkeresse. Ági hősiesen megcsinálta az első szakaszát, szerencsére nem csapta széjjel magát, okosan jött. Gabi váltotta, mi pedig feltöltöttük az összes palackunkat és még a két váltópont között utolérve, itattuk, mosdattuk. Adtunk vizet másoknak is, sokan alig éltek. Amint szétosztottuk készletünket, mentünk tovább, a következő faluban feltöltekeztünk és folytattuk vízosztó "missziónkat". Gabit Tamás váltotta, ő már kulacsövvel indult, ennek ellenére ismét valahol két pont között bevártuk, nem volt hálátlan ő sem. A következő futó én voltam. Nem kezdtem gyorsan, életemben először napszemüvegben futottam, jó ötlet volt. Tamás hamarosan szemből jött velem bringával és kulaccsal. Az út szélén a csapatbuszunk állt, mindenki engem frissített, locsolt. Jólesett, mert bazi rosszul ment a futás. A hivalatos frissítőnél 2 percig tuti, hogy csak nyomtam magamba és a fejemre a vizet. Segített, de annyit nem, hogy hozzam az elvárt időt. Egy részen bele is kellett sétálnom. A kis csapatom annyi helyen frissített, hogy már kezdtem kínosan érezni magamat, főleg annak tudatában, hogy Ágit egyáltalán nem frissítettük az első szakaszon. Tőlem István vette át a stafétát és robogott tovább, Gabi utána bringával és vízzel. Az útvonal valahol itt jött le a Bakonyból. Az idő kezdett elviselhető lenni. Az időtervtől ekkor 30 perccel voltunk elmaradva, de a hőség miatt ez még meglepően jó is volt. 10-11 km-enként váltottuk egymást. Keszthely után, Balatonberénynél Gabi már sötétben futott be, Tamás emiatt fejlámpával és István bringás kíséretével kezdte meg a szakaszát. Itt találkoztunk Ulrikkal és végre Pannonfunkkal is élőben. Átszabták a stratégiájukat, nem mentek ultrába, inkább alkalmazkodtak a körülményekhez és rövidebb szakaszokat futottak. A hűvösebb időben (kb. 27-28 C fok) és sötétben mindenki nagyon jó időket futott. Engem Ági kísért és néha mondogattam neki, hogy vérszag van, amit arra értettem, hogy futót vettem észre előttünk, akit meg kell előzni. Ha láttam, hogy a fejlámpájuk fénye össze-vissza imbolyog, akkor tudtam, hogy fáradt futó van előttünk, nincs kegyelem. Fonyódra beérve a váltópontnál találkoztunk az első egyéni indulóval, Szakállal, ahogy egy székben alszik. Nem átmeneti, hanem végleges ücsörgésről volt szó. Gabi szakasza alatt egy poroszkáló emberben Knightot ismertük fel. Kiszállt ő is az egyéni küzdelemből. A következő szakaszt Tamás úgy ledarálta, hogy éppen odaértünk a váltáshoz. Itt volt a leghosszabb szakaszom, 13 km. Legalább tudnak pihenni a többiek, mert itt már hajnali fél négy körül volt. Nem kezdtem gyorsan, mert egy kicsit merevek voltak a lábaim. Elmentek néhányan mellettem, de mindegyik 40 kilós ropitestű futó volt, nekik elnézem. A siófoki Palace diszkó már zárva volt, de az alkalmi párok még a Balaton partján nyüzsögtek. Itt kezdett derengeni az ég alja. Szép volt. Itt már sikerült gyorsabban futnom, beértem embereket, előztem is. Egy elágazásnál az előttem futó lány rossz irányba ment, simán megelőzhettem volna, de megálltam, szóltam neki, jöjjön erre, visszaengedtem magam elé, mondván verseny körülmények között előzzem meg. Ezután úgy belehúzott, hogy öt percig csak loholtam utána. Végül megelőztem, hamarabb értem Siófok keleti végéhez, ahol Gabi fogadott és az a látvány, hogy Tamás és Ági a kocsi mellett, a fűben bebábozódva fekszik. Nem bírják már az éjszakázást. Ha-ha-ha! Ezután jó szakiparosok módjára tettük a dolgunkat, zökkenőmentesen haladtunk, az elején összeszedett fél órát még tartottuk. Egyszer csak elkezdett melegedni az idő. Balatonfűzfőtől Tamást ismét a hőség és a napsütés várta. Kulaccsal és fájós lábbal felszerelkezve vágott neki. Én váltottam és már itt eldöntöttem, hogy nem fogok kérni frissítést, mert az első szakaszomon teljesen ki voltam szolgálva, most "Spárta üzemmódban" fogom lenyomni. Próbáltak vizet adni, de visszautasítottam. Aztán nem sokkal Csopak előtt egy hosszú egyenesben picit reménykedtem, hogy ott lesznek a kanyarban, mert már nagyon szarul voltam, de hangosabbra vettem a zenét a fülemben, hogy legalább a rohadt szöcskék cirperlését ne halljam, mert attól is csak melegem volt. Csopaktól István szántotta fel az aszfaltot egészen a Tihanyi domb aljáig, ahonnan Gabi futott fel a célig. 21 óra 1 perc alatt futottuk öten körbe a Balatont. Az elején és a végén a hőségben 1 órát szedtünk össze a tervhez képest és érdekes módon éjszaka sem sikerült ebből sokat behozni. Elégedettek vagyunk, végig egy követ fújt a csapat, ez nekem nagyon fontos. Jövőre ismét ott a helyünk!
Kicsit később elkészül a részletes, szakaszonkénti elemzés, amit szintén megosztunk ezen az oldalon.
Részletes eredmények és dugóka adatok itt.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó hozzászólások