Előző bejegyzésemet ott hagytam abba, hogy megérkeztünk a rajthoz. Illetve Bécsnek azon részére, ami ekkor 32500 futónak a rajtot jelentette. Meglepetésemre, nem volt tömeg, szépen elolszlott a többsávos úton. Mindenkinek volt egy pötty a rajtszámán, aminek a színe jelezte, hogy melyik rajtzónába kell állnia. Én szófogadó gyerekként kerestem a kék rajtzónát, hogy onnan induljak. Az előzetesen kiadott könyvecskéből emlékeztem, hogy nagyjából merre van. Oda is mentünk és ott mindenkinek más pötty volt a rajtszámán. Ekkor esett le, hogy mindegy, hova állunk. Pedig a könyvecskében még az is le volt írva, hogy nem engednek be más zónába a beengedő emberek. Nem láttam határozott zóna elválasztókat és beengedőembereket, úgyhogy előrementem és beálltam, ahol a legtöbb kékpöttyös volt. Sárgák és pirosak is voltak. Mivel hideg volt még ekkor, sokan a nagyfater pulóverében ácsorogtak. Mindenki a haverjával, csajával, szeretőjével, nagy társasággal volt. Sok nagy cég emberei is futottak. Vagy maguktól, vagy céges ösztönzésre, vagy sikerült a cégüket rávenni, hogy szponzorálja őket. Csak néhány ismertebb cég, akik klassz technikai pólókban futtatták embereiket: Deloitte, SAP, HP, Bécsi Vízművek (in Topform mit Wiener Wasser). Sok ember, társaság ilyenkor ellenállhatatlan vágyat érez, hogy üzenetet közöljön a többiekkel. Van, aki a bécsinél nevesebb maratonok hivatalos pólóiban fut. Érezteti, hogy faszagyerek. NYC, Boston maraton pólók. Volt egy srác(?), aki a homoszexuálisok szivárványos zászlajával futott, a hídon magasra tartva, büszkén. :) Volt egy Greenpeace-es társaság, ahol egy fa jelmezben futott az emberke és a többiek kísérték. Nem tudok németül, de a Nestle és a génmódosított szavakat értettem. A képen talán látszik. De most nézem, egy motoros fűrész is van náluk! Akkor lehet, hogy csak részletet adtak elő a Doom-ból?

Na, vissza a rajthoz. Egyszercsak megszólalt valamilyen zene. Vonósok nyomták felvételről. Ezt meghallgattuk (az osztrák himnusz volt?). A fentebb említett nagypapa pulóvereket levették és elkezdték kidobálni a sor szélére. Kupacokban álltak a pulóverek. A feleségemnek még odaszóltam, ha Mizunot lát, tegye el. Mondta később, hogy sokan válogattak utána a pulóverkupacokban.

Aztán egyszercsak lövés és megszólalt a Kékduna keringő. Elindult a tömeg. Meglepő volt, mert brutálisabb erőzenékre és kongázó négerekhez van az ember szokva, mégis nagyon tetszett a keringő ebben a szituációban. Nem kezdett el senki izomból futni (jó helyen álltam?), alig előzgettek. Kezdetnek a Reichsbrückére kellett felfutni. Óvatosan, megfontoltan kezdtem. Az időeredményem nem érdekelt, csak annyira, hogy 2 órán belül beérjek. A csatolt képen jól látszik, hogy nem pörgettem fel a pulzusom, pedig felfelé futottunk. Örültem, hogy bemelegítés nélkül is ilyen jól alakulnak a dolgok. A hídról nézelődtem, nem előzgettem. Próbáltam Élvezni a pillanatot, hogy Bécsben a Dunán futok keresztül. Sikerült is, mert vigyorogtam. Nagyon tetszett, de még hátra volt 20 km!

A hídról lejövet előztem meg a Greenpeace-es fát. Utána balra kanyarodtunk a bécsi városliget (Prater) felé. Első km, 5.28 alatt, 150-es pulzussal lett meg. Továbbra sem érdekelt az idő, élvezni akartam a futást. Olvasgattam az emberek hátán a feliratokat, néztem, ki milyen jelmezben fut. Az út két szélén fasor. Itt sokan megálltak vizelni. Ezen a soron sokat futottunk, mert az első frissítő, ami kb. 5 km-nél volt, is itt jött szemben. Ezt még kihagytam. Nem éreztem szükségét. Voltak olyanok, akiknek már a 3. km-nél piros volt a nyaka és folyt róluk a víz. Ők nem hagyták ki ezt a frissítőt.

Az út hamar eltelt. Nézegettem a bécsi házakat, a tisztaságot, az utakat. Ott nincsenek kátyúk. Olvasgattam a körülöttem futók hátán az üzeneteket. Éreztem, hogy 5.20 körüli ezreket megyek. Nem sikerült minden km. jelzést észrevenni, ezért pontos statisztikám nincs. Nem volt holtpont. Egyszer éreztem, hogy fáradok, amikor a Mariahilferstrasséra ráfordultunk. Ott egy kicsit visszavettem, de aztán éreztem, hogy lejt az út, lehet menni. 17. km-nél járhattunk. Ekkor jobban megnéztem az órámat és elkezdtem számolni. Felvillant annak a lehetősége, hogy 1:50.00 alá beférek. Gazellaként kezdtem rohanni a Mariahilferen, kb. úgy, mint 20 éve a magyarok, akiket lopáson értek a sógorok. A baj csak az volt, hogy még mindig tömegben futottam, az utca pedig fekvőrendőrökkel és ki-be jövő padkákkal van övezve. Szóval nehezen ment az előzés. A pulzusom is 170 körül ketyegett, tehát nem esett jól a szervezetemnek. Frissíteni nem nagyon tudtam, mert nagyon széles volt a szája a pohárnak és a számba kevés ment, de annál több a fülembe és a "mellizmomra". A vizes technikai póló és cicibimbó találkozásánál mindig az előbbi nyer. A jobb bimbómat kidörzsölte, de nem vérspriccolósra, csak érzékeny lett.

Itt csatolnék vissza a cipőm barkácsolására! A 3-4 km között a leukoplast, ami a cipő külső részéhez ragasztotta a papírt, elengedett. Lifegett a cucc. Itt lementem alfába és elmagyaráztam magamnak, hogy ez nem baj, belül még lehet papír, nem kell várni a szúró fájdalmat a saroknál. Megpróbáltam nem foglalkozni vele. 15. km környékén lenéztem a cipőmre és a lifegő papírdarab már nem volt ott. Gondoltam, belül még azért van valami fecni, csak a sarkam alá ne gyűrödjön!

A befutó gyönyörű volt. Egy árkád alatt befutottunk a Hofburg egyik udvarába. 1:51.17 lett a vége. Nem tudtam előzni, néha káromkodtam is emiatt, de nem fértem be 50 alá.

A befutó után levettem a cipőmet, hogy lefényképezem egyedi megoldásomat, de belül sem volt papírfecni! Nem tudom, mikor hagytam el, de utólag örülök, hogy sikerült meggyógyítani a cipőmet és lefutni abban a félmaratont.

Száz százalékig elégedett voltam mindennel, nagyon tetszett a szervezés, a hangulat. Jövőre ismét szeretnék indulni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vasapu · http://vasapu.blogspot.com/ 2010.04.28. 14:37:04

Gratulálok, az idődből az látszik, hogy kicsit alábecsülted magad a 2 órás céllal. A futásod statisztikáját egyébként itt meg tudod nézni.
www.vienna-marathon.com/?url=result&wantSearch=2010

Válasz erre 

rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2010.04.28. 19:16:08

frankó futás! :) tök jó, h nem cseszte szét a lábad az amortizálódott cipő. sokszor van "ha" a versenyeken, nekünk a balatoni félmaratonon volt egy olyan "hogyha" nem állunk meg pertut inni az isoitallal, ÉS korábban kezdünk számolgatni, akkor meg lett VOLNA az új egyéni csúcs Áron barátomnak.
HA-ÉS-VOLNA, ezek nem számítanak. :) de szerencsére mindig van legközelebb! :)

Válasz erre 

Sekiwake · http://ennyirefutja.blog.hu 2010.04.28. 21:13:39

Köszönet a folytatásért, és gratulálok a versenyedhez!

Mi lesz a sorsa cipődnek? Nyugdíjazod, vagy használod úgy ahogy van? Esetleg veszel egy új cipőt és megváltozik a blog neve? :-)))

Válasz erre 

kg_kilo 2010.04.29. 13:25:12

Grat és köszi a beszámolót!

Azért annak lehet egy fílingje, hogy futikolsz békésen és utánad jön egy láncfűrészes embör meg egy fa... :D

Válasz erre 

BGy · http://babosi.blog.hu 2010.04.29. 14:21:28

A cipőt végül nem dobom ki, ma megpróbálok futni benne ismét. Ha "meggyógyult", akkor még nyüstölöm egy picit. Persze ha érzem, hogy szétmegy tőle ismét a sarkam, akkor mehet nyugdíjba.

Válasz erre 

bitliszbá 2010.04.29. 14:58:24

Jó kis futás!!! és a beszámoló sem rossz :)

Válasz erre 

rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2010.04.30. 05:15:59

@BGy: hány kiri van ebben a csukában? mikor vetted? ilyen sarokszétcsesződéssel illik visszavinni garanciálisba...? :)

Válasz erre 

HelloJozsi 2010.04.30. 07:49:23

Sokadszor döntöm el, hogy jövőre én is ott leszek, de eddig még mindig közbejött valami.
A doom témán szétröhögtem magam :)

Válasz erre 

helemburgis 2010.04.30. 09:42:59

Nagyon jo kis megmosolygatos beszamolo, ujfent! :-)

A greenpeace-es tagok most a Nestle esöerdök pusztitasa ellen tüntettek (Nestle, stopp die Urwaldzerstörung!). Angolul, h miert:
www.greenpeace.org/international/campaigns/climate-change/kitkat
Mi a Prater elejen ertük be öket, meg beszeltük is Chrisszel, hogy nagy reszpekt, hogy ebben a fa gunyaban lenyom egy felmaratont...
Meg nagyon csodalatra melto volt az az azsiai bacsika, akit eleg sürün latok a Praterben hatrafele futast (inkabb kocogast) edzegetni a parjaval, no öt 40 kilinel hagytam el a hatrafele futasaban..fene se erti, hogy lehet hatrafele olyan gyorsan sasszezni egy egesz marathont..

Válasz erre 

BGy · http://babosi.blog.hu 2010.04.30. 15:12:39

@rrroka: a cipőben kb. 4-500 kili van "csak". Ha visszaviszem Kassára, magyarul biztos elfelejtenek. :))
@helemburgis: van egy pár multicég, akiket nagy ívben kerülök, a Nestle is közéjük tartozik. Az McDonalds a másik. A pálmaolaj már mindenben van, még a lekváros buktában is! Rohadjanak meg!
Én egy alacsony, talán filippínót, láttam, aki kis zászlót kötött a hátára és úgy futott. Bár nem hátrafelé. :) A te beszámolódat mikor olvashatjuk és hol itt a nagy szájbertérben?

Válasz erre 

rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2010.05.02. 18:51:14

@BGy: pedig az nem is sok, bár egy nem megfelelő cipő elkezdhet akkortájt szétmenni. nekem is 650ig bírta az adidasom, ami elég karcsú.

Válasz erre 

Lemúr Miki · http://hosszutav.blog.hu/ 2010.05.04. 14:02:09

Gratulálok, szép eredmény, hangulatos beszámoló, MacGyvert megszégyenítő leleményesség!

Érdemes lett volna megpróbálni lehugyozni a greenpeaces fát, lássuk, mit szól hozzá.

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: