A júniusi ózdi Kohász-Kék 42 óta kis csapatunk együtt még nem túrázott. Csökkentett létszámban képviseltettük magunkat a Bükki Hegyi Félmaratonon, a Patai Mátrán és a Bükkfennsík versenyeken is. Ennek a versenynek örültünk, mert az eddigi legközelebbi indulóponttal rendelkezik, ennek ellenére sikerült a legkésőbb hazaérni onnan. De ne szaladjunk ennyire előre.
Nyájas Olvasó! Blogomból kiderül, immáron három éve elkötelezett híve vagyok a Mizuno futócipőknek. Sokszor említettem már, hogy Kassán kezdődött ez a vonzalom, éppen az első félmaratonom idején. Legyen az az origó! Azóta 12-13 félmaratonon, két Ultrabalatonon és sok 30+ terepfutáson vagyok túl. Négy Mizuno cipőt próbáltam ki, ebből egy terep és azok közül is a csúcsmodell. Futottam bennük kb. 3600 km-t aszfalton, erdőben, hegyen, hóban, sárban, napsütésben. Van tapasztalatom bőven.
Múlt hétvégére egy hosszú futás volt a tervek között. Egyéb elfoglaltságok miatt ebből nem lett semmi, pedig futrinka társaim 56 és 25 km-t teljesítettek. Vasárnap este még bekajáltam, mert megígértem magamnak, hogy hétfő reggel lefutom a bevitt energiamennyiséget. Egész éjszaka rosszul aludtam, reggel fél hatkor keltem iszonyatos fejfájásra. Összeszedtem magamat és elindultam hét óra körül. Az első km-t 5.10 alatt teljesítettem. Ez gyors kezdés ahhoz képest, hogy hétfő van és csak negyed nyolc felé jár az idő.
Eddig csak szóban és képekkel sikerült ismertetni a Mizuno cipőkbe épített technológiákat. Az alábbi videókon egészen jól elmagyarázzák ezeket, érdemes megnézni.
Pontosabban 27,6 km. Három héttel ezelőtt futottam először ezt a távot, akkor rettentő melegben, már a felénél fejben szétcsúszva. Ezen a héten valamikor szerdán határoztam el, hogy ismét megpróbálom legyűrni a távot, mert nincs meleg, kiszáradni nem fogok és a napsütés sem fog megborítani. Pénteken még elmentem futni, végig esőben és sárdagonyában futottam egy 13,5 km-s kört az erdőben. Nem terepcipőben voltam, a Wave Riderem szétázott teljesen. Kimostam, de megszáradni nem volt ideje vasárnap reggelig.
Sikerült megtalálnom a neten a kassai Mizuno beszerzési forrásomat. Webboltjuk is van, az áraik elfogadhatóak. Sőt, a Kassai Maraton előtti expón ezekből még szoktak engedni. Tőlünk 170 km-re van, megéri elmenni. Nem fűződik semmilyen érdekem az alábbi linkhez. Egyszerűen csak jót akarok nektek, kedves olvasóim!
Itt a link: Professional Sport
1. After running, my shoes often stink. What can I do to avoid this obnoxious odor?
Air them out. Remove the insoles and allow the shoes to dry in the fresh, open air. Often, odor develops from the glue and other materials used to make running shoes. To counter these disgusting smells, air the shoes out and/or use baking soda underneath the insoles. Just sprinkle a little baking soda underneath the removable insoles.
Sometimes the odor you smell is a direct result of running without socks. Plenty of runners don’t like to wear socks, but what happens is their feet sweat directly into the insoles of their shoes. Once that moisture builds up, the shoes can develop an odor. Often, the smelliest part of the shoe is the insoles (or sockliner). If they are very smelly and airing them out doesn’t seem to help, buy an over-the-counter replacement pair.
2011 júliusától a piacon a Mizuno új cipője, a Wave Enigma. Itt sem a színek a megnyerőek, hanem a benne rejtőző technológiák. Az első szembeötlő dolog, a talp első részéig érő Wave Plate, amit már a Prophecy cipőnél is megfigyelhettünk. Ez utóbbival egy jól irányzott pofont adott a futócipőknek, majd az Enigmával visszatért a "hagyományos" kivitelű cipőkhöz.
Évente többször előfordul, hogy a szervezetem nem kívánja a futást, de mégis megyek, legyen meg a legalább 100 km feletti táv minden hónapban. Pihenés, kihagyás nincs, legfeljebb 1 hét. Az utóbbi egy hétben csak egyszer kívántam a futást. Fejben szerettem volna többször is menni, de a testem nem akart. Egyetlen egyszer engedett csak el futni. Nyaralok, teljesen más a bioritmusom. Alig alszom, mert kempingben vagyunk. Ha az eső esik éjszaka akkor hangosan kopog a sátor ponyváján, ha pedig nem esik, a szomszédban horkol egy germán félisten. Úgy tűnik, más sem alszik rendesen, mert a mosdóban reggelente meg lehetne rendezni az európai Derrick találkozót, annyi táskás szemű ember mos ott fogat. Szóval egy hét alatt csak 9.3 km-t sikerült bekarcolnom az edzésnaplómba. Hogy elég-e mindez, az majd egy esetleges októberi maratonon kiderül.
Ami nekem külön öröm itt, Olaszországban, hogy sok helyen látok Mizuno cipőt árulni. 40-110 euró között mozognak. Szerencsére ez a márka még nem kurvult el, tartja magát az Asics-szal együtt, csak a sportolókra koncentrál, semmi divatcucc, semmi utcai ruha. Jól van ez így.
Most, hogy már túl vagyok a majdnem 28 km-en, azt mondom, megérte kipróbálni. Íme az útvonal, hogy értsük, merre is sikerült ekkora kört találnom.
Utolsó hozzászólások