Nehezen szántam rá magamat, hogy a tiszta, "újcipőszagú" Wave Rider 14-et kipróbáljam még Kassa előtt. Tavaly is futottam a verseny előtt egy kört az akkori új cipőmben. Tegnap csak egy 8 km-s tempósabb kör volt a terv. Sikerült is 4.46-os ezrekkel lefutnom. Érzésem szerint még marad bennem, bár elfáradtam, de egy percen belül 40 bpm-et esett a pulzusom megállás után, amit nem tartok rossznak. De beszéljünk inkább a cipőről!
Még hétvégén olvasgattam a Runner's World cipőkkel foglalkozó fórumait, ahol sokan panaszkodtak arra, hogy szűkebb a lábfeje, magasabb a sarka. Ezeket nem tapasztaltam, összesen két dolog tűnt fel. A sarok belső részét egy kicsit magasabban tartja, és az elülső része a talpnak mintha rugalmasabb, vékonyabb lenne. Jobban hajlik. Elindulás után a csillapításon is érződött, hogy a hab még nincs szétnyomva, jobban működik, mint 1200 km után. Szembeötlő volt a különbség, bár egy 1200 km-s cipőt egy null kilométeressel összehasonlítani nem a legjobb dolog, de nekem csak erre van lehetőségem. A lényeg, hogy meggyőző volt, nem csalódtam benne, a hétvégi kassai 21 km-t már ebben teljesítem. Az előző Wave Precision és Wave Rider 13 cipőmet pár napon belül szétfűrészelem, felülről lebontom. Kisfilmet is készítek róla, amit itt megosztok veletek.
Többször is említettem már, hogy a maratoni távnál is jobban érdekel a Mátrabérc 56 kilométere. Hegyre fel, hegyről le. A most hétvégi Őszi Mátra túrára is azért ment el kis csapatunk, hogy a meredekebb lejtőkhöz edződjünk hozzá, ismerje meg az izomzatunk, milyen 390 m szint néhány kilométer alatt. A Bükkben is vannak klassz emelkedők, sőt a Tokaji hegy is úgy kezdődik, de a Mátrát szerintem nem lehet felülmúlni. Már a neve is felsőbbrendűséget sugall: Mátra. A Bükk játékos, bár meg tudja lepni az is az embert, a Börzsönyben csak egyszer futottam, a többi földtani gyűrődést és vulkáni hagyatékot pedig nem ismerem egyelőre. Nekem a Mátra kell, annak a bércein akarok végigfutni egyszer. Elvileg két hete a Kassai Félmaratonra készülök, de reményeim szerint valahogy csak bevánszorgok két óra környékén, nem lehet nagy baj. Viszont a mostani mátrai futásra nem tudtam hol felkészülni. Ami megnyugtató, hogy a megfelelő zoknival hordva a Mizuno Wave Cabrakan már nem okoz vízhólyagokat ezen a távon. Semmi panaszom nincs rá, leszámítva, hogy a műúton nehéz benne futni. Emelkedőn, lejtőn viszont jól kapaszkodik.
Megérkezett a megrendelt Wave Rider 14 cipőm. Eddigi szokásaimmal ellentétben, nem Kassán vásároltam meg, hanem egy angol webáruházban, ahol kifutó termékként nagyon olcsón hozzá lehetett jutni és egy futózoknit is adtak hozzá. A Wave Rider 14 tavalyi model, a 15-ös idén decemberben fog megjelenni. Akkor miért Wave Rider 14-et vettem? Azért, mert a 13-ast imádtam, és próba nélkül csak ezt mertem megvenni és bizony az ára is számított. Legszívesebben Wave Creationt vettem volna, de anélkül, hogy felpróbálnám, nem merem megvenni. Talán legközelebb. A Wave Rider model a neutrális lábúaknak a legjobban felszerelt cipő. A prémium model a Creation, a kettő között az idén megjelent Enigma szerepel és a Riderrel nagyjából egy vonalban a Precision. A Prophecy egy más világ, szerintem nem is fogja azt a vonalat továbbvinni a Mizuno, bár nem látok a fejükbe. Sajnos a nem neutrális cipőkről nem tudok sokat mondani, mert személyes tapasztalatom érthetően nincs, de talán a következő bejegyzésekben egy kicsit részletesebben is foglalkozom majd velük.
Miben más a 14-es a 13-asnál? A 14-es talpközepénél lévő, műanyag lap fölötti hab rugalmasabb, ellenállóbb és tartósabb (AP+). A Runner's World fórumait olvasgatva sajnos panaszkodnak rá, hogy keskenyebb a lábfeje. A gyártó állítja, hogy nem. Én nem tudom, még egy métert sem futottam benne. Jövő héten fogom kipróbálni egy 10 km-s szakaszon, aztán Kassán a félmaratonon vizsgázik.
Lássuk a cipőmet!
Egy gyenge, mástól "kölcsönvett" kisfilm feliratozva. Az eredeti film gazdája a www.zappos.com
Minap néztem, hogy ebben a cipőben bizony már 1200 km fölött jár a számláló. Nincs még egy éve, hogy vettem. A Kassai Félmaraton szokott lenni a fordulópont, ott szoktam beszerezni az új cipőimet. Vajon mennyire nyűttem szét ezt a cipőt? A csillapításban különösebb változást nem érzek, a talpa sem nagyon kopott, bár erdei ösvényen nagyon nem is csiszolja semmi. Az orrésznél van megroggyanva, ott látszik az elhasználódás. Meg voltam vele elégedve, talán ez volt az eddigi legjobb cipőm. Panaszom nem volt rá,cserben nem hagyott, leghosszabb táv az Ultrabalatonon részletekben futott 44 km volt. Kétszer 28 km is belefért, hivatalos félmaraton viszont csak kettő. Ennek az az oka, hogy a versenyeim helyszínét áttettem a hegyekbe, ahol Wave Cabrakanban futok. Alább fényképek a Mizuno Wave Rider 13-ról, amiben legalább 1200 km van. Büszke lehet erre a típusra a gyártó. Az első 3 kép a vásárlást követő 20 percben készült. Utána a jelenlegi állapotot bemutató fényképek láthatóak.
Csak nő lehet. Vagy még csak lány? Kik kéretik ennyire magukat? Többször próbálkoztam nála, nem sikerült. Nem kerültünk pertuba sem, hidegen viselkedik velem. Pedig amikor látom, kacérkodik, kelleti magát, aztán a lábai előtt állva elfordítja a fejét, nem segít. Én viszont nem adom fel, egyszer az enyém lesz, megszerzem, átölelem. Ki? A Tokaji-hegy, a Nagy Kopasz! Hétvégén ismét nem sikerült felfutni rá, inkább erős gyaloglásnak nevezném, amit műveltem. Tudom, hol rontottam el, van egy taktikám, hogyan lehetne felfutni rá, de ott mindig másként alakulnak a dolgok. Terepen, hegyre felfelé baromi nehéz futni. Síkon elég előredőlni és az elperecelést megakadályozandó "elég", ha a hátul lévő lábunkat előrelendítjük. Hegyre felfelé a lendítés nem ér semmit, ott bizony emelni kell, és a test tömegét is egy felsőbb szintre kell helyezni. Ugye érthető. Ahogy haladunk felfelé, nő a helyzeti(potenciális) energiánk, ami nem a semmiből jön, a munkát nekünk kell elvégezni. A combizomnak, a farizomnak, a vádlinak. Emiatt az emelkedőket nem szabad tegezni, kellő tisztelettel kell nekikezdeni. Ezt már régóta tudom, de tegnap mégsem sikerült. A Tokaji-hegyre többnyire a temető felől mennek fel az emberek. Egy elég meredek emelkedővel kezdődik, köveken kell felmenni, mintha lépcső lenne addig, amíg el nem éri a zöld jelzést. Párkány talán egy-kettő van, ahol lehet egy picit fújni, de aztán nyomás tovább. Hogy kerültem már megint ide?
Írhattam volna, hogy digitális lábnyomok, ujjlenyomatok fürkészése, de valójában látogatottsági statisztika következik. Ígérem, nem lesz unalmas. Évek óta megrendezik a Goldenblog versenyt, melyben mi abszolút esélytelenként indultunk és várakozásainknak megfelelően végeztünk a 121. helyen, 8 szavazattal.
Eddig csak a futócipőkről volt szó, pedig volt egy-két teljesítménytúránk, ahol inkább gyalogoltunk. Ahhoz vajon más cipők kellenek? A Mizuno kutatásai szerint igen. A futás és a gyaloglás során a talpunk másként ér földet és emiatt máshol vannak a becsapódási pontok, máshol terhelődnek. A csillapítást is eszerint kell korrigálni. Az alábbi ábrán a futás és gyaloglás során a talpunkat ért nyomást láthatjuk. A cég más hullámos talprésszel gyártja a gyaloglócipőket, mint a futót. Hátulról nézve van egy plusz hullám, amit a futócipőknél nem láthatunk. Sajnos tapasztalatom nincsen ezen a téren , de következő utcai cipőnek beszerzek valahonnan egy ilyen cipőt.
A Samsung Electronics Magyar Zrt. elnöke, Dae Hyu Kim fontosnak tartotta kiemelni, hogy a MOB-ot 1996 óta támogató cég szerint a sport alapvető fontosságú az emberek életében, „képes korra, nemre, nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül csapatokba állítani az embereket azért, hogy egy közös cél érdekében összefogjanak."
Október másodikán lesz Budapesten a Spar Maraton, amelyen kis csapatunk többsége részt vesz. Ági első maratonját futja, Gabi pedig már rutinos maratonistaként fog rajthoz állni. Én nem megyek. Éppen azon a napon van, mint a Kassai Maraton. Ráadásul a Nike Félmaratont is kihagyom két év után először. Nekem egy lelketlen, túlságosan az arcba tolt reklámversenynek tűnik, de ez szubjektív vélemény. 2008-ban Kassán futottam az első félmaratonomat és azóta minden évben ott voltam. Hiba lenne kihagyni a negyedik versenyt, hiszen egy olyan sorozat szakadna meg, ahol 1:47-nél rosszabb időt még nem futottam. Vagy éppen ezért nem kellene az idén menni, mert most nem fogok beférni 1:50 alá? És ha 2:00 alá sem férek be? Ebben az évben összesen két hivatalos félmaratoni időm van. Május 7-én még Gyulán "sikerült" egy hasmenéssel tarkított kiállással együtt 2:01.35 alatt beérnem, majd július 2.-án a Bükki Félmaratonon 02:18.50-et elérnem, de ez hegyen, terepen zajlott és 23 km lett a vége az eltévedések miatt.
Utolsó hozzászólások