Ági beszámolója az első maratonjáról.
Mindez 2012. április 15-én a Vienna City Marathonon. De ne szaladjunk úgy előre, mert ehhez azért hosszú úton kellett végigmenni Bécs utcáin
Eddigi beszámolóimtól eltérően most csak a starttól a célig mesélem el az első maratonom történetét. Szeretnék segíteni azoknak, akik hasonló "őrültségre" készülnek, vagy eddig fejjel mentek a maratoni falnak a 30. km környékén. 
Meggyőződésem, hogy erősen alkati kérdés, kinek milyen felkészülésre van szüksége. Kb. 10 km-ig lehet egy általános edzéstervet lobogtatni, netre feltölteni, aszerint készülni. A 21 km-es félmaratoni távhoz már finomítani, "futóspecifikussá" kell tenni az edzéstervet, de még nem annyira szerteágazó, a megfelelő edzésterv beszerezhető ilyen-olyan futóoldalakról. Mielőtt bármelyikkel is próbálkoznánk, meg kell ismerni magunkat! Nekem ez kb. 5 évbe telt. Ennyi idő alatt és számos verseny után tudom, melyik táv, időjárás, környezet, terepviszony mit vált ki belőlem. Ezek ismeretében kell felépítenünk a saját edzéstervünket a maratoni távra. Olvassuk el, mik vannak a neten. Nem sok, egymást másolják, nem tudjuk melyik az eredeti, miért éppen úgy kell készülni, első maratonra miért kell gyorsító edzéseket végezni, stb. Nekem az első maratonomra nem volt időtervem, az edzéseim alapján 4:15 környékére tippeltem a beérkezést. Nem gyúrtam az időre, csak a távra. Első maratonnál a távot szerettem volna legyőzni futva, egyetlen méter séta nélkül. Élvezni, nem meghalni a végére. Ez a tervem sikerült. Lássuk, hogyan telt ez a röpke 42,2 km a bécsi utcákon!
A jövő heti Bécsi Maratonra a felkészülésem kezdetének hivatalos időpontja 2012. január 1. Persze az előtte, futással eltöltött évek is ide számítanak, de az nem szigorúan erről szólt. Említettem egy másik bejegyzésben, hogy a sok-sok edzésnapló átolvasása után saját edzéstervet készítettem. Leírnom sem kellett sehova. A lényege, hogy minden hétvégén hosszút kell futnom. Januárban 25 km, februárban 30 km, márciusban 35 km-t. Hétközben 10-12 km-s rövidekkel acélosítom a szervezetemet. Mi valósult meg ebből? Egyben tekintve minden. Lentebb heti bontásokban olvasható az edzésnaplóm. Januárban és márciusban volt két hosszabb terepfutás/futókirándulás a Mátrában, aminek a sebessége lassú. Ezt ellensúlyozandó, futottam egy 1:37-es 20 km-t is. Ami zavar jelenleg az, hogy -10°C és +10°C közötti hőmérsékleten, sokszor hóban és jeges szélben készültem. Most 20°C fok van és süt a Nap. Erre nem készült fel a szervezetem, okozhat még meglepetéseket, de legalább számítok rá. Ennyit tudok tenni. Fontos megjegyezni, hogy az egészet egy olyan cipővel csináltam végig, ami jelen állás szerint 1800 km környékén van. Semmilyen térdpanaszom nincsen! Mivel ebben nem csak hab, buborék vagy gél csillapítja a becsapódást, hanem egy rugalmasból merevbe átmenő műanyag hullámos lap, nem veszített sokat a csillapításából. A habrész az gyűrődött, le fogom fényképezni és itt is megosztom. Mizuno Wave Tempus.
Februárban volt három éve, hogy a miskolci Decathlonban megvettem az első Mizuno futócipőmet. Egy Wave Tempust, amit csak ennek az áruházláncnak gyártott a Mizuno. Az edzésnaplóm szerint még aznap, a hóban sikerült 4.28-as ezrekkel felavatni 10 km-en. Összefoglalva, az alábbi cipőkről fogok beszélni néhány mondatban:
- 2009 február-október: Mizuno Wave Tempus
- 2009 október-2010 október: Mizuno Wave Precision
- 2010 március-2012 március: Mizuno Wave Cabrakan (terepcipő)
- 2010 október-2011 október: Mizuno Wave Rider 13
- 2011 október-2012 március?: Mizuno Wave Rider 14
A januári Téli Mátra után kis csapatunk megfogadta, hogy a Kékestetőre vezető utat, ami a Pisztrángos tótól a Gabi halálát és a Sötét-lápát érintve halad, kipróbáljuk száraz, nem térdig érő havas viszonyok között is. Bellone sporttársunk hívta fel a figyelmünket a március eleji versenyre, a Mátrahegyre. Előtte két héttel már az időjárás-jelentéseket bújtam, remélve, hogy eltűnik a hó a Mátrából. A Kékestetői webkamera szerint a sípályákon van hó, de én a mögötte lévő erdőben figyeltem a hóviszonyokat. Ez volt az az időszak, amikor a sípálya üzemeltetőjének és nekem mások voltak az érdekeink.
A maratoni futó Rakonczai Beáta főállás mellett készül a harmadik olimpiájára.
2012.03.08. 18:59
megjegyzés
A cikk átvéve a Metropol oldaláról.
S. Tóth János 2012-03-06 08:10
Peking előtt Albuquerque-ben edzőtáborozott...
– Sportszakmai szempontból kétségkívül tervezhetőbb volt az életem. Most van egy civil állásom, 2010 októbere óta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságon dolgozom. Óriási köszönettel tartozom a főkapitánynak, mert mióta megfutottam a kvalifikációs szintidőt, munkaidő-kedvezményt kapok.
Lezárult a maratoni felkészülésem első fele. A tervben kitűzött célok megvalósultak, ezen a hétvégén már 35 km-t futottam. A részletes, hetekre lebontott táblázatot a bejegyzés végén tettem közzé. Nehezen indult az év. A havazás és a hideg új futóutak keresésére ösztönzött, ami legalább nyomaiban hasonlít a bécsi aszfaltra. Így ismertem meg szűkebb környezetem, Nyíregyháza északi vonzáskörzetét. Kerékpárút vezet Nyírszőlősre, Nagyhalászba, Nyírturára. Ezeket bejártam, aztán kevés lett ez is. Mivel nem szeretek egymás után kétszer ugyanazon a körön végigmenni, ezért a hétvégén Kemecsére kalandoztam. Ez volt a felkészülés első 35 km-s távja.
Ági futrinka beszámolója a Téli Mátra XL-ről.
Évfordulót ünnepeltünk ezzel a túrával, hisz egy évvel ezelőtt a Téli Mátra L-es távja volt az első közös futrinkás túránk. Idén viszont az évforduló méltó megünnepléseként a Kékes csúccsal megfűszerezett XL-es távra neveztünk.
Maratoni felkészülésem februári szakaszában hétvégente 30 km-t kell futnom. Múlt héten nem sikerült, mert útközben módosítottam az útvonalat és 27 km-nél abbahagytam. Akkor egy részen akkora volt a hó, hogy sétára kellett váltani, elment a kedvem. Ráadásul nem vittem magammal vizet, nagyon szomjas voltam. Ezt most vasárnap nem engedhettem meg magamnak, két egymás utáni hétvégén nem lehet feladni az edzést a célegyenesben!
Egy évvel ezelőtt életem első, komolyabb terepfutása a Téli Mátra L volt, 32 km-rel. Nem sikerült a terveim szerint. Másnapos voltam, alig aludtam, nagy mellénnyel indultam és az első ellenőrzőponton, Lajosházán (6,4 km) már a végemet jártam. Az utána következő emelkedőn már a fülemben dobogott a szívem, onnantól Galyatetőig filmszakadás volt. Mátraszentimrén egy helyben állva 140 1/perc volt a pulzusom. Ezek miatt az idén el kellett menni, kiköszörülni a csorbát, megmutatni, hogy ennyire balfácán nem vagyok. Tetéztük ezt még azzal, hogy nem a 32, hanem a 40 km-s távra neveztünk.
Utolsó hozzászólások